Basszus, mi az, hogy én döntsek? Persze igazából ezt akartam, hogy én had rendelkezzem, a saját elhelyezésemről, de nem így. Teljesen úgy éreztem magam, mintha a két srác között kellene döntenem és nem is a helyről, talán tényleg így van. De ez tök abszurd. Ugye? Hiszen Huntert kellene kapásból mondanom, akkor egyáltalán miért fordul meg a fejembe az a válasz, hogy Harry-
hez megyek? Biztos nagyon bevertem a fejemet, csak ez lehet a magyarázat.
Mindkét srác kérdően nézett rám, várták a válaszomat, ekkor szerencsére kicsapódott az ajtó és Lou lépett be és mellette egy idősebb férfi, akiről pontosan tudtam kicsoda.
-Sziasztok srácok. Mizu Picuri? Jobban vagy már?-jött oda hozzám kapásból Lou.
-Fáj mindenem, de azért megmaradok.-mosolyogtam rá.
-Simon mit keresel itt?-hagyta Harry figyelmen kívül barátja érkezését és rögtön menedzseréhez fordult. Igen Simon, az a Simon, Simon Cover a fiúk menedzsere. Akivel én nem nagyon szeretnék talizni. Már a fiúk karrierje elején sem voltunk jóban, mindig is úgy nézett rám, mint egy kis kullancsra, akitől meg kell szabadulni. Szerinte én csak hátráltattam Harry-t és el kellett volna tűnnöm. Az arckifejezését elnézve nem nagyon változott a véleménye.
-Baj van.-válaszolt az előbb feltett kérdésre kimérten.
-Maga mégis kicsoda? Vanessa újabb lakótársa?-kérdezte flegmán Hunter. Mi ez a stílus? Rá sem ismerek.
-Miféle lakótárs?-kérdezte Simon.-Azt ne mondjátok srácok, hogy veletek él Nessa?-kérdezte idegesen. Nem az lepett meg, hogy nem tud az ott létemről, ezt mindig is sejtettem, hogy a fiúk nem szólnak neki és ez így is volt rendjén. Nem engem az lepett meg, hogy Nessának szólít, csak Harry nevez így, s ez egy kedves becenév, viszont Simon utál engem.....vagy mégsem?
-De nálunk lakik és ez így is marad.-állt ki mellettem Simon.
-Ezt már megbeszéltük egyszer Harold.-dörzsölte meg orrnyergét Simon, mint aki már nagyon unja ezt a témát.
-Szarok rá, marad és kész.-mondta Hazza határozottan.
Én is és Simon is közbe akartunk szólni, de Hunter megelőzött minket.
-Újra kérdezem, ki maga és mi az a baj?-kérdezte dühöngve.
Na az viszont engem is érdekel, hogy mi lehet az a bizonyos 'baj'.
-Talán mielőtt drámai jeleneteket rendeztek, egy díjátadó közepén gondolkodhatnátok.-mondta a menedzser, majd nagyot sóhajtott.-Gratulálok nektek ti vagytok Anglia új párja.-dobott egy újságot az ágyra Simon.
Csak egy pillantást kellett rá vetnem, hogy tudjam, hogy összeboronáltak minket Harry-vel. A képen tényleg úgy tűnik, mintha egy párt alkotnánk. Rá sem merek nézni Hunterre, hát még Harry-re. Hát ezt jól elcsesztük.
-Egyáltalán, mi ütött beléd, mikor vele jelentél meg a díjátadón? Nyilván gondoltad, hogy összehoznak vele, továbbá mi a szarnak futkározol utána?-kérdezte Simon szinte már üvöltve. Nem tudom, hogy mit gondolhatnak rólunk az itt dolgozók, de gyanítom nem túl jó dolgokat.
-Ez igazából az én hibám.-vallotta be Lou.
Simon már készült, hogy leüvöltse, de közbeszóltam.
-Igazad van abban, hogy hülyeség volt együtt megjelennünk, de szerintem nem kell mindenkivel üvöltözni. Megtörtént ez van. Rendbe kell hozni. Nem lehet valami interjút adni, hogy csak barátok vagyunk.-kérdeztem.
Harry rám mosolygott kedvesen, nem tudom, hogy azért,mert megpróbáltam megvédeni vagy azért, mert a barátomnak neveztem.
Mindegy is, mert Simonnak nem egészen tetszett az ötletem, sőt hangosan felhorkant.
-Tündérem te mégis milyen álomvilágban élsz? Már hogy a viharban mondhatnánk azt, hogy "barátok vagytok."-dühöngött.
-Na finoman.-szólt rá Harry, a stílusára utalva.
-Senki nem venné be az egészet. Még ha másról lenne szó talán, de Harry-ről nem. A legnagyobb szoknyapecérnek tartják egész Londonban.-magyarázta, most már kevésbé dühöngve.
-Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy csak egy egy-éjszakás kaland volt és ennyi. Ez után pedig Vanessa hozzám költözne.
Igazság szerint nekem a terv második fele nem tetszett, de ezt nem akartam mondni, sőt érezni sem.
-Nem.-vágta rá egyszerre Simon és Harry.
Egyikőjüket sem értettem, de Harry-n meglepődtem. Miért akarja, hogy velük lakjak tovább. A tekintettekből láttam, hogy nem csak engem lepett meg a göndör reakciója. Viszont Simon figyelmen kívül hagyta az előtte zajló jelenetet és folytatta.
-Ez sem jó, mert most fog megjelenni a srácok új lemeze, ahol Harry érzelmesebb szerelmes dalokat írt. Új stílust akarunk eladni, de senki nem tartana minket hitelesnek, ha drága Haroldunk folytatja az egy-éjszakás kalandokat.-mondta Simon és látszott rajta mennyire belefáradt már a fiúk nevelésébe. Nyilván az is megviselte, hogy Zayn kilépett a bandából. Az ügy körül biztos ezer dolgot kellett neki elsimítania, hogy szegény fiúk ne rosszul jöjjenek i a sztoriból.
-Nekem lenne egy ötletem, amiből még jól is kijöhetünk.-mondta vigyorogva Lou.
-Mondjad-sóhajtott Simon, már ő is kifogyott az ötletekből.
-Mi lenne, ha Picuri és Harry eljátszanák, hogy egy pár?
Na ezzel kiverte a biztosítékot. Mindenki döbbenten állt és nem tudott megszólalni. Majd öt perc után mindenki egyszerre találta meg a hangját.
-Micsoda?-kérdeztük egyszerre.
-Ne kapjátok fel a vizet. Csak hallgassatok végig.-Simon bólintott engedélyt adva, így hát Lou folytatta.- Mivel már így is összeboronálja őket a sajtó ez a legegyszerűbb megoldás. Ráadásul nyerünk is vele, hisz Harry érzelmesebb énjét szeretnénk megmutatni és bebizonyítani, hogy már nem az a rossz fiú, aki volt. Ezt mi bizonyítaná jobban, minthogy megállapodott egy lánynál.
Ezzel még Picuri te is jól járnál, hisz nem tartana egész Anglia egy-éjszakás lotyónak.
-Hmm ez nem is olyan rossz ötlet-gondolkodott hangosan Simon-Sőt ezzel jó sajtót tudnánk csinálni az albumnak.
-Az jó, ha mindenki jól jár vele, de velem mi lesz? Végtére is én vagyok Vanessa IGAZI barátja.-akadt ki Hunter.
-Igazság szerint az nem érdekel.-mondta Harry vigyorogva.-Nekem tetszik ez az ötlet.-folytatta.
-Mi van, ha én nem megyek bele?-kérdeztem.
-Akkor lehet, hogy Harry karrierjének vége. Elfordulnak tőle a rajongók, ha látják, hogy nem hiteles.
Bassszu nem hiszem el, hogy rajtam, múlik a jövője. Hogy az istenbe keveredtem bele.
-Mit kellene tennem?-kérdeztem.
-Vanesssa, ugye nem gondolkodtál el az ajánlaton.-döbbent meg Hunter.
-Mit tehetnék?-kérdeztem tanácstalanul.
-Mondjuk, hagyod, hogy megoldják ők a dolgokat, míg te a pasiddal vagy.
-Már nem azért, de csak egy hete járunk, nem irányíthatod az életemet.-akadtam ki. De Hunter arcát látva meg is bántam, úgy nézett ki, mint akit pofon vágtak.
-Igazad van, ezek után nem kell azon gondolkodnod, hogy valaki beleszól. Én kiszálltam.-mondta, majd kiviharzott a szobából.
-Baszki.-mondtam hangosan, hát ezt jól elcsesztem.
-Jól vagy Picuri?-kérdezte Lou.
-Igen, haladjunk.-nyeltem vissza az érzéseimet.-Mit kellene csinálnom?
-Igazából csak annyit, hogy maradsz Hrry-nél ez nem változik, vagy esetleg átmehetnétek Harry tengerparti házába, az romantikusabb lenne. Ezenkívül megjelensz vele néhány hivatalos eseményen, elmentek vacsorázni kettesbe, közöltök pár képet és megpróbáltok nagyon kis cukinak látszani együtt, hogy ti legyetek a tinilányok új álompárja. Ja és fontos, hogy a banda többi tagjával is tartsd a kapcsolatot és mutatkozzatok mindannyian együtt, hogy a rajongók lássák, hogy nem akarsz a fiúk közé állni és velük is jóban vagy, de szerintem ezzel nem lesz baj.
Huh, hát ezt emésztenem kell, ez azért elég sok, főleg így hogy Harry-vel nem a legfényesebb a kapcsolatom most.
-Nessa, nem kell elvállalnod, ha nem akarod.-szorította meg a kezemet Harry.
Még így engem tart szem előtt, pedig ha nem vállalom el az a karrierjébe is kerülhet. hogy lehetnék ennyire önző?
-Vállalom.-mondtam sóhajtva.....
