22.fejezet

A csók most nem mélyülttel, mint legutóbb, mivel Harry elhúzódott és idegesen a hajába túrt.
-Ne haragudj Nessa. Nem tudom mi van velem.-mondta majd felpattant.
-Semmi baj...-kezdtem volna.
-De igen is van!-emelte fel a hangját.-Nem akarom kihasználni a helyzetet és azt se tudom mit, miért teszek.-mondta.
-Harry nyugodj meg.-szóltam rá.
-El kell innen mennem.-mondta, mintha meg se hallotta volna, hogy hozzá beszélek. Felkapta a kabátját és el is indult, rohantam utána kifele az ajtón, miközben kiabáltam utána, de elhajtott az autóval, mire odaértem.
Ez most komoly? Egyedül hagyott itt a világ végén? Na jó nyugodjak meg, ez egy villa a parton nem a világ vége. Biztos csak kiszellőzteti a fejét és jön vissza, ilyenkor ez jót tesz. Addig simán el tudom foglalni magam, a nélkül, hogy beleőrülnék az agyalásba.
Gondoltam addig összeütök valamit, az legalább eltereli a gondolataimat. Már majdnem kész voltam a vacsorával mikor, halottam, hogy csengetnek, rohantam is az ajtóhoz és szinte feltéptem.
-Harry...-kezdtem, de csalódnom kellett.
-Szia Picuri.-köszönt Lou. Félre álltam, hogy be tudjon jönni.-Harry hívott, hogy jöjjek át, hogy ne legyél egyedül.
-Miért hova ment? Nem is jön vissza?-kezdtem neki a vallatásnak.
Lou leült a kanapéra, majd intett, hogy üljek le mellé.
-Nem tudom, hogy hova ment, nem mondta. De szerintem ma már nem jön haza, mert nagyon feldúlt volt. Amúgy biztos nem hagyott volna egyedül.
-Szuper.-duzzogtam.-Ennyire nem akar velem lenni.
-Eddig te nem akartál vele lenni, most meg az zavar, hogy Ő megy el. Mi a franc történt?-kérdezte. Tehát Harry nem mondott neki semmit el, ezek szerint.
-Úgy halottam, hogy nagyon jól sikerült az esküvő és a bejelentés is. A rajongók is támogatónak tűnnek.-magyarázta.
Szuper legalább a szerep sínen van és semmit nem érzékeltek a balhénkból. Úgy döntöttem elmesélem a dolgokat Lou-nak.
-Csókolóztunk.-mondtam, mire Lou szeme kétszeresére nőtt.
-Mi? Ez hogy történt?-kérdezte
-Hát elsőnek az esküvő után, miután jól összebalhéztunk, megcsókoltam a szobában, majd miután eléggé hiányos öltözetbe találtuk magunkat, leléptem és jól leittam magam.-meséltem.
-Te rávetetted magad?-nevetett.
-Na jó ez egy kicsit túlzás.-háborodtam fel.-És amúgy is utána sikerült mindent megbeszélni, hogy csak elragadott minket a hév és, hogy csak azért volt, mert régen szerelmesek voltunk titokban egymásba.
-Tudtam.-mondta én meg kérdően néztem rá.-Már akkor tudtam, túl jóban voltatok, és soha egyik csajával se törődött Harry úgy, mint az állítólagos "legjobb barátjával". És nagyon szenvedett, mikor elváltatok. De akkor sem értem, hogy ezért, miért most húzta fel magát.-mondta Louis.
-Hát most nem ezen húzta fel magát...-húztam el a szám.-Hanem elkezdtünk beszélgetni egymással őszintén és megcsókolt, majd lelépett.-magyaráztam.
-Ha veszekedtek csók a vége és ha nem akkor is. Nem lehet, hogy van köztetek valami?-kérdezte
-Az Ő nevében nem tudok beszélni, de én teljesen össze vagyok zavarodva. Fura ez az egész helyzet.-mondtam.
-De vonzódsz hozzá?
-Igen, vagyis nem tudom mikor lett ilyen jó pasi, de néha azt érzem, hogy rávetném magam.-éltem bele magam a sztoriba
-Jó-jó, túl sok info.-szakított félbe Lou.-Én nagyon szeretem Harry-t ő a legjobb barátom, azt szeretném, hogy boldog legyen, és nem nagyon tudok olyan embert aki boldogabbá tudná tenni, mint te. Viszont Ő egy seggfej és nem akarom, hogy összetörje a szívedet. De egyszer megtette, szóval többet nem hiszem, hogy el akarna veszíteni. Meg tudnod kell, hogy már egy ideje nem éli azt a kicsapongó életet, amit eddig. Szerintem meg akar most már állapodni valaki mellett. -magyarázta nekem.
Annyira örültem, hogy végre valakivel őszintén tudtam beszélni az érzéseimről, úgy, hogy Ő a másik oldalt is ismeri.
-Akkor szerinted mi tévő legyek?-kérdeztem-Mivel nem tudom, Harry hogy érez és nem akarom elrontani a barátságunkat.-mondtam miközben idegességemben a díszpárna szélét csipkedtem.
-Elsőnek is el kell határoznod magad. Ha nem vagy biztos abban, hogy Őt akarod, akkor ne kockáztasd a barátságotokat. Viszont, ha úgy érzed, hogy vele akarsz lenni, akkor szerezd meg.-biztatott.
-És azt mégis hogy csináljam? Nem vagyok ebben túl gyakorlott, ráadásul azt se tudom mit akar Ő.
-Össze vagytok zárva, plusz el kell játszanotok, hogy egy pár vagytok, jobb esélyed nem is lehet ennél. Játszd jól a szerepet és közben úgy is kiderül, hogy akar-e valamit.
Igaz van, ez most egy szerep, próbálkozhatom és ki sem derül, hogy én ezt komolyan akarom. Komolyan akarom ezt vajon? Vagy csak össze vagyok zavarodva? Veszíteni valóm nincsen.
-Rendben, megpróbálom. Köszönöm, hogy segítesz nekem-hálálkodtam.
-Igazán nincs mit, ha nem tudnád igazi szerelem guru vagy.-mondta nagyképűen.
-És akkor neked hol a barátnőd?-kérdeztem és közben látványosan körülnéztem, mintha a keresném a nem létező személyt.
-Annyit kell a ti problémáitokkal foglalkoznom, hogy nincs időm a saját életemre.-dőlt hátra a kanapén, mintha nagyon szenvedne, már szinte megsajnáltam.
Nagy lelkizésünk után, gyorsan megvacsoráztunk. De láttam Louison hogy nagyon unja magát, aminek hangot is adott egy kis idő múlva.
-Csináljunk valamit, mert megöl az unalom itt. Te nem unod halálra itt az életed?-kérdezte.
-Őszintén én is eléggé unatkozok már.-vallottam be.
-Szuper, akkor öltözz fel, elmegyünk valahova.-már vitatkoztam volna vele, hogy nincs kedvem, de látván mit szeretnék, közbeszólt.-Nincs kifogás! Megyünk és kész. Ha nem jössz magadtól kirángatlak és tudod milyen makacs vagyok. Emlékezz csak vissza a bilincses esetre.-mosolygott pimaszul.
-Jól van, jól van. Nyertél, mint mindig.-válaszoltam, majd rohantam fel átöltözni. Felvettem egy egyszerű nyári ruhát farmerdzsekivel és egy magassarkú szandállal és kész is voltam.
Mikor beültünk a kocsiba, akkor jutott eszembe, hogy elfelejtettünk valamit.
-Mi lesz Harry-vel? Mi van ha hazajön és nem vagyunk itt?-kérdeztem
-Nagyfiú, meg lesz egyedül, néz egy kis pornót és kész.-nevetett.
-Lou!Most komolyan.-csaptam meg.
-Nyugi, úgy se fog hazajönni és mi csak party-zunk egy kicsit.
-Party?-hökkentem meg.
-Igen-igen, ránk fér egy kis bulizás.-mosolygott majd elindult.
Már előre félek az este alakulásától. Én és a buli, múltkor se lett jó vége.

*Harry szemszöge: 

Miután Lou-t felhívtam, hogy menjen át Nessához, elindultam az egyik kedvenc báromba, ami nincs olyan messze. Gyakran járunk ide a fiúkkal, mert eléggé el van dugva és már szinte mindenkit ismerünk, így nem kell a paparazzók miatt aggódnunk. Nyugodtan ki tudunk kapcsolni, és erre most nekem nagy szükségem van.

Mégis mi a francot gondoltam? Csak úgy lekapom szegény lányt, mert nem bírok a farkammal? Atyaég, mi a francot gondolhat most rólam? Azt fogja, gondolni, hogy kihasználom a helyzetet, pedig nem csak össze vagyok zavarodva. Muszáj kicsit lenyugodnom. 

Szerencsére hamar oda értem a bárba, azonnal a pulthoz mentem, ahol szokás szerint Jim volt, a kedven pultosunk. Amint meglátott mosolyogva köszöntött.

-Szia Hazza! A szokásos lesz?-kérdezte.

-Most inkább valami erősebbet kérnék. Legyen mondjuk egy whisky.-mondtam.

-Huha, kemény nap? Pedig úgy halottam, jól sikerült a hétvége.-mondta, én meg kérdően néztem rá.-Láttam az újságba, hogy új barátnőd van. Vagy megint összeboronáltak valakivel?

Huha gyorsan terjednek a hírek úgy látszik.

-Igen Nessa tényleg a barátnőm.-hazudtam.

-Akkor meg ne lógasd az orrod, baromi jól néz ki a csajod. Talán hisztis? Vagy buta?-faggatott tovább. Vele szerettem őszintén beszélgetni, mert jó hallgatóság, ráadásul még soha semmi nem szivárgott innen ki, pedig lett volna már mit eladnia újságoknak.

-Tényleg nagyon szép, ráadásul nem hisztis és nagyon okos, most kezdi az egyetemet. Igazság szerint Ő volt régen a legjobb barátom, csak eltávolodtunk és most találtuk meg egymást megint.-meséltem neki.-Csak most annyira össze vagyok zavarodva. Annyira gyorsan történik minden és eléggé keszekuszák az érzéseim.

-De vele akarsz lenni?-kérdezte.

Nem tudom, mennyit mondhatok el neki az egészből.

-Már régen is szerettem, csak közbe szólt az élet és most már más az egész helyzet. Nem tudom, hogy még mindig ugyanúgy szeretem-e vagy csak a régi dolgok miatt kapott el a fellángolás. És hogy vajon nála is ugyan ez zajlik-e le. Ráadásul nagyon haragszik rám, mivel az Én hibám, hogy megszakadt a barátságunk.

-Ha most veled, van biztos Ő is érez valamit, különben nem bocsájtott volna meg neked. Gondold át Harry mit szeretnél, és aztán lépj. És nagy szerencséd van ha olyan lehet a párod, aki egyben a legjobb barátod.-mondta Jim.

-Igazad van.-gondolkodtam el, miközben Jim magamra hagyott, mivel ki kellett szolgálnia a többi vendéget is. Csendben iszogattam az italomat, mikor társaságom akadt.

-Hello Szépfiú!-ült le mellém egy elég dekoratív lány.-Csak így egyedül?-kérdezte.

-Igen, kicsit kiszellőztetem a fejem.-mondtam neki. Majd intettem Jimnek, hogy kérek még egyet. A csajszi most biztos bunkónk néz, hogy neki nem rendelek, de nem szeretnék tőle semmit. De vajon miért nem? Eddig mindig éltem az ilyen lehetőségekkel.

-Akarsz róla beszélni?-kérdezte flörtölve, úgy tűnik nem veszi a lapot.

-Nem igazán van kedvem erről beszélni.-válaszoltam ridegen.

-Szuper, amúgy sem beszélgetős hangulatomban vagyok.-simította meg a karom.

Már éppen válaszoltam volna, mikor meghallottam egy nagyon is ismerős hangot.

-Kérnék szépen két tequilát.-mondta félénken. A hang irányába fordultam és nagyot dobbant a szívem. Hogy lehet ilyen csinos? És egy még jobb kérdés, mit keres itt?

-Nessa?-szóltam neki.

 

21. fejezet

Reggel borzalmas fejfájásra keltem, annyira hasogatott, hogy alig bírtam kinyitni a szemeimet. Lehet jobban jártam volna, ha csukva hagyom. Ugyanis Harryvel összebújva feküdtünk. A feje a nyakhajlatomban volt és szorosan ölelt magához. Lábaink össze voltak gabalyodva, és annyira közel volt hozzám, hogy hallottam szívverését. Ettől persze az én szívem hevesebben kezdett verni.

Annyira nyugodtan aludt, göndör haja csiklandozta a nyakam, de egyáltalán nem zavart. Teljesen össze vannak zavarodva az érzéseim, már nem tudom, hogy viszonyuljak hozzá. Egyszer meg tudnám fojtani, mert felidegesít, aztán ellökném magamtól, mert elhagyott, utána meg meg akarom csókolni. Most is ahogy itt fekszik mellettem, beletúrnék hajába és megcsókolnám. Teljesen elment az eszem és Williem se segített a tegnapi beszélgetéssel. Lehet, hogy mégis érzek valamit, de ez nem számít mert úgy is vissza térünk az életünkhöz, ha kiadták az albumot és vége lesz ennek a játéknak. Plusz, ha már egyszer szétszakítottak minket a menedzserek, akkor most is szét fognak és nem kockáztatnám Harry karrierjét.Gondolataimból Harry mocorgása zökkentett ki.

-Szia Nessa.-mondta szexi rekedtes hangján.

-Jó reggelt.-suttogtam, mert nem akartam belerondítani ebbe a nyugodt helyzetbe. Viszont Harry lassan odébb csúszott mellőlem, ami nagyon rosszul esett. Úgy éreztem megtört az egész varázs.

-Ne haragudj, hogy túl közel mentem.-mondta miközben beletúrt göndör hajába.

-Nem zavart kicsit sem.-mondtam talán kicsit túl gyorsan is. Harry csak meglepődve nézett rám, majd fogta magát és elkezdett kimászni az ágyból. Aucs. Tehát ennyire nem akar a közelembe maradni.

-Lassan el kellene kezdenünk készülődni, mert ki kell jelentkezni.-mondta majd elment a fürdőbe.

Duzzogva én is kikeltem az ágyból, és konstatáltam, hogy nincs rajtam még mindig semmi csak a fehérnemű. Szuper. Elég gázos, hogy még úgy is menekül tőlem, hogy szinte semmi nincs rajtam, azért ez fáj az egómnak. Nem is értem miért hisztizek ilyeneken, mikor ez csak egy szerep, ráadásul én haragszom rá.

Előkerestem a kis táskámból valami ruhát, majd felöltöztem és megcsináltam a hajam. Mire ezzel kész lettem Harry is végzett és kijött a fürdőből egy szál törölközőben. Levegőt is elfelejtettem venni. Mikor lett ilyen szexi? Úgy csináltam mintha ott sem lenne, majd berohantam a fürdőbe, ahol gyorsan megmostam az arcom hideg vízzel, hogy megnyugodjak. Gyors smink és egy két ima, hogy normálisan viselkedjek ma és kész is voltam.

-Éhes vagy?-kérdezte Harry mikor kijöttem.

-Inkább innék egy jó erős kávét.-mondtam neki.

-Csak nem másnapos valaki?-nevetett ki.

-Többet nem iszok.-nyögtem ki.

-Gyere, ismerek egy jó helyet a parton, beugrunk oda, mielőtt indulnánk.-mondta majd felvette csomagjainkat, indulásra készen. Én is felkaptam a kézi táskám és követtem.

A hallba leérve, mondta, hogy várjam meg a pultnál, gyorsan beteszi a csomagokat a kocsiba. Míg vártam leültem az ott lévő fotelbe. Amint leültem láttam, hogy Williem siet felém.

-Üdvözlöm kisasszony.-mosolygott

-Szia. Eléggé szégyenlem magam.-mondtam neki őszintén.

-Nyugodj meg, mind voltunk már magunk alatt és ittunk sokat.-mondta

-És ne haragudj, hogy minden problémámat rád zúdítottam.

-Dehogy baj, örülök, hogy kibeszélted magadból és ne aggódj a titkod biztonságban van nálam.

-Köszönöm.-mondtam hálásan

-Viszont tényleg gondold át amit beszéltünk az érzéseiddel kapcsolatban, ne veszíts el senki fontosat a makacsságod miatt.

-Rendben,de..-kezdtem,de félbeszakítottak.

-Hogy lehet, hogy 5 percre hagylak magadra és mindig vele talállak?-kérdezte Harry idegesen.

Persze, gondolhattam volna, hogy ez lesz, megint jön a veszekedés.

-Mi már indulunk is.-álltam gyorsan fel, és fogtam meg Harry kezét. Reménykedtem, hogy semmit nem hallott a beszélgetésből.

-Rendben, de ha megint kell egy ivó cimbora keress nyugodtan.-mondta Will majd el is ment.

Harry szó nélkül elkezdett húzni a part felé. Gondolom megyünk a kávézóba.

-Szóval vele ittál tegnap? Mikor pont miatta vesztünk össze?-szegezte nekem a kérdést mikor ketten voltunk a parton és senki nem hallhatta a vitát.

-Véletlen találkoztam vele tegnap és ma is-magyaráztam neki. Na mi van mégis érdekli?

-Ne úgy csináld, hogy én is itt vagyok, mert van egy szerepünk.-mondta majd bement a kávézóba.

Tehát nem én érdeklem. Aucs másodjára is. Szép csendben követtem, mire oda értem már kikérte a Lattem. Félre tettem, haragom és körülnéztem, milyen szép ez a hely. El tudnám viselni, hogy mindig itt kávézzak. Nézelődésem közben arra lettem figyelmes, hogy a sarokban valaki nagyon figyel minket és meg mertem volna esküdni, hogy fotózott minket. Lehet egy paparazzi? Minek követne minket? Aztán kapcsoltam..biztos az esküvő miatt, hogy felvállaltuk a kapcsolatunkat. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan terjednek a hírek.

Gyorsan átnyúltam az asztal felett és összekulcsoltam a kezeinket Harryvel. Ő csak furán nézett rám, de nem akarta elhúzni a kezét.

-A sarokból fényképeznek minket.-suttogtam neki.

Nem nézett hátra csak bólintott. Majd megsimogatta az arcom, mintha valami belsőséges romantikus beszélgetés közepén lennénk. Nekem a lélegzetem is elállt mikor a keze bőrömhöz ért, szinte perzselte az arcom.

-Ne haragudj, hogy tegnap Willel voltam.-csúszott ki belőlem mintha elszámolással tartoznék neki.-Csak össze voltam zavarodva a történések miatt.

-Miért voltál összezavarodva?-kérdezte kíváncsian.

-A szerep miatt. Az alkohol miatt és a csók miatt.-mondtam őszintén, majd lesütöttem a szemem.

Harry az államnál fogva felemelte a fejem, hogy a szemébe nézzek.

-Ha ez megnyugtat, én is össze voltam zavarodva, de aztán átgondoltam és biztos elragadtattuk magunkat, meg a régi érzéseim feltörtek, de ne aggódj már helyre tettem őket.

-Milyen régi érzések?-kérdeztem azonnal.

-Én is szerelmes voltam beléd, ezért nem lehettem veled, hogy nehogy e miatt ott hagyjam a bandát.-mondta teljesen természetesen, mintha ez valami alap információ lenne.

Én teljesen lefagytam, mi az hogy ő is szeretett? Én teljesen azt hittem, hogy egy oldalú dolog s csak én ácsingózok utána. De ezen már felesleges gondolkodni igaz? A múlt az már a múlté. Azzal kell most foglalkoznom, hogy a jelenbe éljek, elvégzem a szerepem, majd elmegyek egyetemre és megy minden tovább. Mekkora hülye vagyok, hogy mehetne tovább, így hogy Harry megint az életem része. Nem fogok csak úgy kilépni, mintha mi sem történt volna, ez nekem nem menne. Esküszöm nem kapok levegőt.

Azon kaptam magam, hogy hirtelen felállok és elkezdek kifele menni, de szinte futva, mit sem törődve Harry-vel vagy a paparazzóval. Csak annyit tudok, hogy levegő kell.

Mikor kiértem, erősen a korlátba kapaszkodtam, mert úgy éreztem, hogy minden forog velem. Túl sok az érzéseimnek ez az egész.

Két erős kéz fogta meg a derekam.

-Minden rendben? Rosszul vagy?-kérdezte Harry aggódva. Biztos azt hiszi, hogy még a baleset miatt vagyok rosszul.

-Igen, csak kicsit megszédültem és levegőre volt szükségem.-mondtam neki most már nyugodtabban.

-Rendben, csak megijesztettél. Gyere menjünk haza, ott majd tudsz pihenni.-fogta meg kezem és kezdett húzni a kocsi fele.

A kocsi út hazáig csendben telt, elég kínosan éreztem magam tőle, de az új információk miatt nem is tudtam volna semmi értelmeset mondani.

Miután bepakoltuk a csomagokat, Harry felvetette az ötletet, hogy megnézhetnénk egy filmet,amit jó ötletnek tartottam, hátha kicsit oldódik a feszültség kettőnk között.

-Mit nézzünk?-kérdeztem, miközben egy nagy tál popcornal lehuppantam a kanapéra.

-Jaj ezt ismerem. Felajánlod, hogy választhatok, miközben úgy is te választasz.Ennyire már ismerlek Nessa.-nevetett ki.

-Nincs is mindig így.-duzzogtam.-Jó legyen akkor egy Marvel film.-ajánlottam neki.

-Rendben a legújabbat még úgy sem láttam, nem volt rá időm.-magyarázta

Megsajnáltam, mennyi dologról kellett a sztár élet miatt lemondania.

-Sajnálom, hogy ennyi mindenről le kellett mondanod.-mondtam neki őszintén.

-Igazából, nem bánok sok mindent, hisz büszke vagyok a karrieremre, imádom a rajongóimat és megannyi szép helyen jártam. Viszont nem mondom, hogy mindig egyszerű. Sokszor nagyon el vagyok fáradva és borzalmas, hogy szinte nincs magánéletem. És persze nem tudom elégszer elmondani, hogy mennyire sajnálom, hogy téged ott kellett hagynom. Velem kellett volna átélned ezt a sok csodás dolgot.-mondta, nekem miközben megfogta a kezem, és láttam rajta, hogy tényleg mennyire fáj neki ez az egész. És nagyon örültem, hogy tudunk őszintén beszélni.

-Nekem is fájt, mert nem értettem, az egészet. Egyik percben még ott voltál velem és minden nap beszéltünk, aztán eltűntél, és még a leveleimre se válaszoltál.

-Milyen levelek?-lepődött meg.

-Írtam neked nagyon hosszú ideig, aztán feladtam, mert nem válaszoltál-mondtam neki.

-Nem kaptam semmilyen levelet, ezért is tudtalak könnyen elengedni, mert azt mondták, hogy nem keresel.-magyarázta.-Nem hagytam volna annyiba, ha tudtam volna, hogy keresel.Nem hiszem el, nem csodálom, hogy ki nem állhatsz.-mondta már idegesen Harry.

-Nem utállak,csak fájt, hogy elhagytál, de már értem miért volt. Igazából külső okok miatt történt az egész. Meg kellett volna hallgassalak.-mondtam majd megsimítottam az arcát. Éreztem, hogy a könnyeim folynak le az arcomon.

-Helyre tudom valaha is hozni?-kérdezte.

-Helyre hozzuk együtt, mert nem a mi hibánk volt és teljes szívemből megbocsájtok neked.-amikor ezt kimondtam, éreztem, hogy ezt komolyan is gondolom. Már semmi harag nem volt bennem iránta. Csak szerettem volna visszakapni a barátomat.

-Annyira örülök, hogy újra az életem része vagy.-mondta majd szorosan magához ölelt. Amennyire csak tudtam közel bújtam hozzá, nem akartam, hogy valaha is elengedjen. De sajnos nem tarthatott örökké az ölelés, és lassan elengedett.

Viszont nem teljesen, keze a csípőmön pihent és mélyen a szemebe nézett. Arca közelített az enyémhez, majd mikor látta, hogy nem húzódom el, ajkát az enyémnek nyomta.

Megcsókolt...